Magyarország halszagú – avagy: no még egy hasteát!

Az 56-os hivatalos dal… jaj.

hal

Oké, már más is megírta, de nekem erről most is – mint oly sokszor – az édes, zseniális Zsüti jut eszembe.

Persze ki tudja ma már, hogy ki az a Zsüti? Ki emlékszik már arra, hogy hamvadó cigarettavég, hogy csudijó, hogy csini-csiniba, csinibaba, no és az a láb, méghozzá kétszer, hogy ez történt Lellén, hogy Rózsi a handlélány, és még sorolhatnám, de minek? Vagyis kinek?  

Mielőtt a tárgyra térnék, muszáj egy másik friss, halszagú élményemről is beszámolnom, mert bizony a dolgok összefüggenek valahol… Töredelmesen be kell vallanom, hogy nem volt tévénk hosszú évek óta, talán 3-4, de lehet hogy már több éve is remekül elvagyunk nélküle . Úgy láttam, hogy elég lesz a gyerekeimnek a remek kis iskolai közeg, mint agypusztítási faktor; ha lehet akkor bonus tracknek legalább a tévét hagyjuk ki ebből. Persze készülékünk van, szép lapos, nagy, és jó filmeket – időnként persze sok baromságot is – nézünk rajta, s bár nincs is előfizetésünk egyetlen csatornára sem (és antennánk sincs) valami rejtélyes oknál fogva a négy közszolgálati csatorna bejön, úgyhogy mielőtt bedugnék egy jó kis ncore-ról kikölcsönzött filmet, nem maradunk le a “tudta-e” kezdetű kékbe hajló képernyőről sem. Ma azonban csoda történt. Ki tudja hogyan, de amikor bekapcsoltam a tévét, elkezdett csillogni-villogni, és döbbenten látom, hogy fut rajta valami menü, hogy a készülék épp az új csatornákat keresi és rendezi. Lehet, hogy ez már a Habony műve volt, de az is megeshet, hogy Pataki Attila ufói látogattak meg minket, de lényeg, hogy pár perc után kb. 100 csatorna cseppet sem büszke jogosulatlan használójává váltam. Gondoltam, ha már így alakult, akkor belenézek a rég nem látott dobozba – és mondhatom olyan ezoterikus élményben volt részem, amivel szerintem elleszek újabb 3-4 évig.   

Mint egy kómából ébredt (vagy inkább abba esett?!) drótostót kapcsolgattam ide-oda az éjjel-nappal Budapest, az édes élet, a családi titkok, a barátok közt, és a veled is megtörténhet címeket viselő atomvillanások között, így hosszú évek után ismét szembesülhettem azzal, hogy hol élek és főleg kik között.

Magyarország halszagú. És tényleg.

Jó-jó, az egy dolog, hogy minden 50 és 60 közötti vén fasz szülő már ezer éve is azon mérgelődött, hogy istenem, ezek a mai fiatalok, és miért nincs olyan jó ízlésük mint nekünk volt, ugye, anyjuk/apjuk, és persze, az is nyilván igaz, hogy minden gyerek első igazi és önálló felismerése, amire senki nem tanítja, hanem csakis magától jön rá, hogy “mekkora nagy fasz az én apám!”, oké, nem erről beszélek. Ez így van rendjén. Illetve dehogy van rendjén, de erről már sok száz remekművet írtak. Na de az bazmeg, hogy az Antal Imréből hogy lett Alekosz, hogy a Vitraiból hogy lett Berki Krisztián (a herevasalós), a Déri Jancsiból hogy lett Majka – a Bessenyei, Mensáros, Tolnay Klári, Sinkovits, Dayka, Páger, Básti, Darvas, Ruttkai, Latinovits, Márkus, Agárdi, Kiss Manyi, Domján által fémjelzett filmekből és sorozatokból hogy lettek ezek a minden úri szalonból kirúgott adásrendezők által sehogyse felvett húgy-, és hónaljszagú sorozatok, ahol lófasz amatőr plázapicsák, kidobóemberek, műkörmösök és autószerelők kínosan rosszul mórikálják magukat (tudod: direkt szar) a vérhasjárványnál is fájóbb dialógusokkal?! Ez nem korosztályos kérdés, bassza meg, hanem elhülyülési, szakmailag lenullázódási és agyhalott nézői kérdés.

És akkor most kezdjem el magyarázni, hogy ki volt a Zsüti? A Zsüti, akinek… hát, hogy is mondjam… nem mindig voltak teljes számban képviseltetve a fogai a szájában, és azok is kicsit kócosan álltak, de ennek ellenére meghívták őt egy akkor híres tévéshowba, és a felvétel előtt pár héttel, amikor egy kedves jóakarója gyengéden rászólt, hogy Zsütikém, ilyen zseniális dalszövegírónak illik már megcsináltatni a fogait, akkor Zsüti csak mosolygott (azzal a párral): “ezeknek?!”

Szóval meghallgattam a dalt. Persze, naná, rémes, what else (bár a Schmidt Mariska azért elég erős benne), de az első dolog ami eszembe jutott, az a drága Zsüti idevágó tanítása volt, a dalszövegírásról, mint szakmáról, amit megosztott velem az Intercontinental Csárda éttermében a Földes Józsi séf spenótos lazaccal megspékelt töltött káposztája mellett. Megpróbálom őt hűen idézni:

Tudod ugye, hogy meddig jó egy dalszöveg? Amíg nem kezdik el énekelni. Abban a pillanatban ugyanis előretolakszik a zene, az erőszakos és modoros énekes, és vége annak a munkának, amire feltetted az életed, vége azoknak a soroknak, amik fölött hetekig görnyedtél húsz ceruzát is elrágva. A dalszöveg ugyanis… az egy szakma. Lehetsz jó költő. Például Shakespeare egész jó költő volt, Arany Jánosról nem is beszélve. Ott van a Hamletben az a megrázóan drámai sor, amikor a végén Hamlet a párbajban megsebesül: “No, méreg, hass tehát”… gyönyörű, nem? És milyen félelmetes! Namármostan, ilyet tilos leírni dalszövegben, mert azt úgy hallja majd a nagyérdemű, hogy “no még egy hasteát!” – ez viszont már nem lenne annyira kátártikus…  

 Hát nem. Inkább halszagú.

Advertisements

6 responses to “Magyarország halszagú – avagy: no még egy hasteát!

  1. Olyan dal, nóta vagy sláger nem létezett, amit Apukám ne ismert volna, ne énekelt volna…no persze a hatvanas években és azon is túl, nekünk ciki volt ezeket hallgatni, ismerni. Remélem, hogy az égi kávéházban Apa megbocsájtja nekem, hogy nótás kedvét akkoriban nem értékeltem. Már büszke vagyok Őrá és boldog vagyok minden dalban, amit Tőle hallottam, Tőle tanultam.
    Péter, köszönöm az emlékezést!
    ….amúgy stimt.

  2. Zsüti dalszövegeit szeretem, életéről a “Hamvadó …” film, igen érdekes, és tanulságos. A félrehallás pedig valóban előfordul, emberi gyengeség, jó kerülni. Rágódni viszont azon, hogy meg is történhet, meg is történt… ? A bejegyzés stílusában van néhány kifejezés, amely nem érthető félre. Nem vagyok biztos abban, hogy ez a megoldás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s