Szirtes Tamás naplója

ELŐSZÓ:

Szirtes Tamást személyesen is jól ismerem, a zenés színházat, a musicaleket szeretem, soha nem akartam, és nem is akarok a Madách Színházra pályázni, sőt rendezni sem szerettem volna, és nem is szeretnék ott. Az alábbi naplórészlet tehát – Dörner Györgyéhez hasonlatosan – csak az én alantas fantáziám szüleménye, és nyilván minden elemében csak fikció.

1.

Úgy néz ki, maradhatok újabb öt évet. Megjegyzem Tarlóssal sokkal jobban meg tudom értetni magam, mint az előző garnitúrával. Jó, persze ő is elég furcsa emberekkel van körülvéve, de azért ő mégiscsak egy rendes kulturált ember, aki szereti a Madách Színházat. Jó ötlet szerintem a Tarlós szalon is. Jó, hogy van egy többszínű társaság, akik alapvetően mind kultúremberek, akik szeretik a Madách Színházat. Pista jelezte, hogy amennyiben nem lesz egy komoly versenytársam Vidnyánszky köreiből, akkor nem kell félnem. Vidnyánszkyékat pedig hál’istennek nem érdekli a zenés színház, mármint az a professzionális szint, amit itt csinálunk a Madáchban. Most megnézem a Mary Poppins filmet a Julie Andrews-zal, olyan édes, biztos eszembe jut róla valami.

2.

Elgondolkodtam ezen amit Tarlós Pista mondott, és – mint olyan aki szereti a Madách Színházat – kicsit rosszul aludtam az éjjel… Mi az, hogy „amennyiben nem lesz egy komoly versenytársam Vidnyánszkyék köreiből”?! Hát az attól függ, hogy lesz kiírva a pályázat! Ha tartani kell ugyanazt, amit én csinálok itt, ahogy én szeretem a Madách Színházat most már hosszú évek óta, akkor persze hogy nem lesz kihívóm – Szerednyeit még hűtöm, majd ha meguntam, akkor úgyis ő lesz az utódom –, de ha a kiírást nem felügyelik jól, akkor abból még lehet baj. Ráadásul sehova se tudom tenni Megyeri Lacit, aki most Csomósék tanácsadója. Laci még veszélyes lehet, de nem valószínű, hogy ő bentről kifúrjon engem. Na jó, a legjobb lesz ezt Pistával a következő Tarlós szalonon átbeszélnem. Addig elolvasom újra a Mary Poppins könyvet, isteniek benne az illusztrációk.

3.

Megint kiderült, hogy Pista végtelenül szereti a Madách Színházat, és úgy lesz kiírva a kiírás, ahogy azt kulturáltan ki kell írni. Most megnézem még egyszer DVD-n a Mary Poppinsot, hátha eszembe jut valami, amit lehetne másképp is megcsinálni itt Pesten, mint ott kint New Yorkban.

4.

Kijött a pályázat, Pista tartotta a szavát, ahogy egy talpig becsületes emberhez illik. Innen senki nem fog pályázni, bár Szerednyei jövőre nagyobb teret fog kapni, mert ő is szereti a Madách Színházat. Mindenesetre most alig várom, hogy újra megnézzem a Mary Poppinst, mert ma vettem egy nagyobb tévét, hogy nagyobb legyen a kép.

5.

Hallom, hogy állítólag az Új Színházba Márta Pista helyett Dörner Gyuri lett kijelölve. Ezt kizártnak tartom, Tarlós Pista soha nem fog kinevezni egy nácit. Na, majd rákérdezek a következő Tarlós szalonon. Ott lesz Bálint Andris is, ő is szereti a Madách Színházat, majd együtt átfogjuk a karját, és – persze nagyon finoman és diplomatikusan – megpróbáljuk megtudni a szándékát… Márta Pista hívott, de nem mertem fölvenni addig, amíg nem beszéltem Tarlós Pistával. Ma nincs is kedvem megnézni a Mary Poppinsot.

6.

Kínos, roppant kínos… Pista azt mondta, hogy ne Dörnerrel foglalkozzak, hanem a Madách Színházzal – már ha szeretem a Madách Színházat. Jó, persze, hogy szeretem a Madách Színházat, de a nyilasokat nem szeretem – persze az előbbi az közügy, utóbbi az viszont valóban a magánügyünk, ahogy azt Tarlós Pista is megerősítette.  Lehet, hogy majd erről lesz egy finom poén a Mary Poppinsban.

7.

Kicsit kínos lesz, ha engem és Dörnert egy napon fognak kinevezni, mint két régi-új pesti színi-direktort. „Ha én ezt a klubban elmesélem!” – mondhatnók finom iróniával, de ne szólj szám, nem fáj fejem. Csak nehogy valakinek eszébe jusson, hogy „egy zsidó – egy náci: így teljes a liberáci”… Ez jó. Kár, hogy ezt már nem tudom belevinni a Mary Poppinsba… – pedig aztán én tényleg szeretem a Madách Színházat.

8.

Hát megtörtént! Marad minden a régiben: most már gőzerővel jegyzetelhetem a videóról a Mary Poppins rendezőpéldányát, végre nem kell a napi politikával foglalkoznom, mert az – valljuk meg – elég furcsa mostanság. A lényeg, hogy most mindenki Dörnerrel foglalkozik és nem velem. Jövőre majd csinálok Márta Pistával egy kamaramusicalt a szobaszínházban, mert azért bennem van ennyi szolidaritás. Viszont mindannyian szeretjük a Mary Poppinsot és a Madách Színházat.

Reklámok

10 responses to “Szirtes Tamás naplója

  1. Péterkém! Arra emlékszem, amikor zseniális bűvész voltál. De hogy írónak is isteni vagy, ezt nem tudtam. A naplóid nagyon jók.
    Mint már egyszer írtam: gratula!

  2. Nekem is tetszik, csak tisztára az az érzése az embernek, hogy idáig minden rendben volt kultúra fronton a fővárosban, és most érett meg az idő egy kis szatírára :)

    de persze az is lehet, hogy csak a politikai kurzus változott.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s